A külkereskedelmi tevékenység hatása a vállalkozások fejlődésére

A K&H csoport 350 cégre kiterjedő 2013 évi felmérése szerint a magyar kis- és középvállalatoknak mindössze 23%-a foglalkozott export-import
tevékenységgel, míg további 6% volt a csak exportáló vállalatok aránya ebben a körben. A megkérdezettek 63%-a cége tevékenységével,
termékeinek jellegével indokolta, hogy nem vesz részt a külkereskedelemben, de a kapcsolatok hiányát, a vállalkozás kis méretét is okként említették.
A nemzetközi árucserében résztvevők főleg Európán belül kereskedtek -  az exportőrök 37%-a Németországgal, 30%-a Romániával, míg 25%-nak
Ausztriában és Szlovákiában voltak üzleti kapcsolatai. A megkérdezettek körében az Unión kívül 6%-kal Oroszország volt a legjelentősebb
kereskedelmi kapcsolat. A kutatás időpontjában külpiacokon is aktív cégek 47%-a tervezte a piacbővítést, míg a nem exportáló cégeknek mindössze
7%-a számolt a jövőben az export beindításával. 
 
Az MNB 2015-ben megjelent egyik kiadványa tartalmazta a magyar exportőr kkv-k nemzetgazdasági szerepét jellemző alábbi aktuális adatokat:
 
A nem-pénzügyi vállalati szektorban működő exportőr kkv-k főbb jellemzői 
(nettó exportőr =export értéke meghaladja az import értékét)                                                

                                                                                                                        (Forrás: Magyar Nemzeti Bank)
 
Magyar és európai vállalati adatok feldolgozása ugyanakkor azt mutatja, hogy az exportáló kkv-k számos szempontból kiemelkednek a
kizárólag belföldi piacon működő társaik közül. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézet által publikált adatok szerint a külkereskedő
cégek átlagosan kétszer nagyobbak, 20-60%-kal termelékenyebbek és 50%-kal több bért fizetnek, mint a nem-exportáló társaik.
Ugyan a legtöbbjük már az első export üzlet előtt is jobb mutatókkal rendelkezett vagy már alapításakor is export célokkal bírt, de a
jó eredményekhez kétségkívül hozzájárultak a külpiaci tevékenység során szerzett készségek és ismeretek. A sikeres export
tevékenységhez elengedhetetlen az olyan alapvető vállalati képességek megléte, mint a nyelvtudás, a széleskörű üzleti és
menedzsment ismeretek, valamint a pénzügyi, jogi, logisztikai és egyéb tudás bizonyos szintje, amely tudásbázis folyamatosan
bővül a gyakorlat során és eredményesen alkalmazható a hazai piacon is. De nem csak az exportáló vállalkozások számának
bővülése jár nemzetgazdasági előnyökkel. Fontos mérföldkő egy kis-középvállalat életében az import tevékenység megkezdése is,
amely hasonló tudást és képességeket igényel. A külföldről történő korszerűbb gépek, technológiák, alap- és félkésztermékek
beszerzése, majd a továbbiakban a termelés vagy bizonyos szolgáltatások külföldre történő kiszervezése mind a működés
hatékonyságát és az innováció szintjét növeli. A külgazdasági integrációval járó tudásgyarapodás és az értékláncban játszott
aktívabb, vezető szerep válsághelyzetekben is ellenállóbbá teszi a vállalatot. A nemzetközi üzleti csoportokban való részvétel
is hatékonyabbá teszi a működést, növeli a gyártási sorozatokat, a vállalatméretet. Tehát egy hazai cég tulajdonrészének
értékesítése egy nemzetközi csoport részére – általában – nem a tulajdonosok üzleti kudarcát, hanem új növekedési lehetőségek,
szinergiák megnyílását jelenti a cég számára.

A külgazdasági integráció mértéke és a vállalati innováció erőssége között szoros kapcsolat áll fenn. A magyar kis- és középvállalatok
külpiaci szerepének erősödését termelővállalatok esetében a saját márka építése, valamint a termelő tevékenység és a kutatás-fejlesztési
szektor szorosabb együttműködése, szolgáltatók esetében pedig a szolgáltatások innovatív bővítése szolgálhatja.
 
--------
 
Forrás:
MNB: Az NHP harmadik szakasza deviza pillérének háttere, 2015
Külkereskedelem és innováció – MTA KTI, Békés Gábor phD. előadása, Portfolio.hu EXPORT 2014 konferencia
 
 

 

2016.12.16.

Vissza