AKKOR MENJÜNK KÜLFÖLDRE, HA ITTHON MÁR SIKERESEK VAGYUNK!

A külpiacra lépés akkor vetődhet fel reális növekedési alternatívaként egy lakástextillel foglalkozó kiskereskedelmi vállalkozás számára, ha a cég belföldön már
bizonyított – állítja Miske Margit. A Naturtex volt ügyvezető igazgatója, aki a váltást követően hazai cégek exportpiacait egyengeti a Minatex Bt. színeiben,
úgy véli, mielőtt bármit is lépnénk, érdemes alaposan felmérni, hogy egy egészen más fogyasztói környezetben van-e a belföldihez hasonló igény a szolgáltatásunkra.
 
Egy növekvő forgalmat produkáló kikereskedés életében is eljöhet az a pillanat, amikor el kell dönteni, milyen irányba és mely területeken fejlődjön
tovább a cég. Mennyire tartozik csupán a vágyképek világába, ha ilyenkor esetleg a külpiacot célozza meg valaki?
A külpiacra lépés akkor vetődhet fel reális növekedési alternatívaként egy kiskereskedelmi vállalkozás számára, ha a cég már belföldön rendelkezik sikeres
bolthálózat működtetési tapasztalattal akár saját üzemeltetésben, akár franchise formájában, valamint annak működése egy olyan termék- és szolgáltatási
portfolión alapul, amely profilját és árszínvonalát tekintve is versenyképes lehet külföldi piaci környezetben is. Egy hálózat működtetése még azonos jogi,
gazdasági, fogyasztói környezetben is olyan képességeket igényel, amelyek kifejlesztéséhez, begyakorlásához komoly munka szükséges. Ha ez a rendszer
már sikeresen működik a hazai környezetben, akkor kezdhetjük egyenként alaposan felmérni a szóba jöhető külpiacokon a kínálatunk, szolgáltatásunk
versenyképességét.
 
Egyáltalán milyen feltételei vannak, anyagiakban, logisztikában, dizájnban, marketingben annak, hogy egy sikeres, növekvő kiskereskedés exportpiacra lépjen?
Alapfeltétel a részletesen kidolgozott üzleti koncepció, amely a piac sajátosságainak megfelelő szortimentet, marketing politikát, versenyképes árszintet,
az üzlet beindításához és folyamatos működtetéséhez szükséges tőke meglétét is magába foglalja. Egy külföldi kiskereskedelmi egység saját működtetése
ritkán fordul elő. Viszonylag egyszerűbb és kevesebb saját tőkét igényel a franchise együttműködés útján történő terjeszkedés. Ez esetben a tulajdonos üzleti
modelljét, működtetési tapasztalatait, márkanevének használatát stb. szerződéses formában, díj fizetése ellenében engedi át helyi partnerének, aki a helyi
viszonyokat jól ismerve, saját cégében, saját tőkéjét befektetve működteti a vállalkozást. Ugyanakkor a franchise-gazda bizonyos konkrét funkciókat (pl. árubeszerzés,
logisztika stb.) a külföldi egységek részére is végez.
 
És mik lehetnek a buktatók? Mikor nem ajánlott, vagy éppen tekinthető kockázatosnak, ha egy kiskereskedés ilyen nagy fába vágja a fejszéjét? 
Alaposan fel kell mérni, hogy egy más fogyasztói környezetben van-e a belföldihez hasonló igény a szolgáltatásunkra, áruválasztékunkra. Még Közép-Európán belül is
eltérőek pl. az ágy és ágynemű méretek, a preferált színvilág stb., amihez bizonyos mértékig alkalmazkodnunk kell a siker érdekében, hiszen nem mindenki lehet
egy IKEA, amely a saját méreteit, skandináv dizájnját képes eladni számos országban. Ez azonban egy kisebb cég esetében csökkenti a beszerzések gazdaságosságát, növeli
a tőkeigényt. Nagyobb az esély, ha az áruválaszték mellé valamilyen egyedi, speciális szolgáltatást is kínálunk, mint pl. helyszíni felmérés, virtuális tervezés stb. 
A tervezett szortimentet kipróbálhatjuk egy ideiglenes, un. pop-up bolttal is.  A végső döntést követően viszont érdemes mihamarabb több üzletet is nyitni, a hálózat
gazdaságosabb működtetése, a logisztikai egységköltség csökkentése érdekében. 

2018.03.30.

Vissza