Vasúton éled ujjá a híres selyemút

A magyar média kiemelten foglalkozott azzal, hogy 2017. április 21-én begördült Kínából Budapestre az első, 41 konténert közvetlenül szállító 
vasúti szerelvény. Az esemény fontos geopolitikai és nemzetközi gazdasági tendenciákhoz illeszkedik, jelentőségét az aktuálpolitika szempontjain
túltekintve szükséges értékelni.  
A kínai kormány 2013 őszén hirdette meg „Út és övezet” (One Belt, One Road) programját, amely egy Új Selyemút nevű gazdasági és logisztikai 
rendszerben kívánja összekapcsolni Délkelet- és Közép-Ázsia, Afrika és Európa több mint 60 országát, amelyek egyesített GDP-je a világgazdaság
bruttó hazai termékének csaknem 30%-át adja. A kínaiak piaci alapú, megtérülő, hatalmas infrastrukturális beruházások révén kívánnak új üzleti
lehetőségeket biztosítani azon iparágaik számára, amelyek a kínai gazdaság egyre inkább belső fogyasztásra épülő növekedése miatt kihasználatlan
kapacitásokkal rendelkeznek, s egyúttal erősíteni kívánják geopolitikai pozícióikat is a régióban. A nyugati irányú vasúti szállítási útvonal kiépítésével és
a tengeri szállításoknak a közép-kelet-európai kikötők felé történő irányításával ugyanakkor jelentősen csökkenthető a kínai export tranzitideje Európa
irányában, amely valamelyest ellensúlyozhatja a kínai termékek előállítási költségeinek növekedését. A kínai adminisztráció a program meghirdetésekor
40 milliárd dollárt különített el az országon belül szükséges infrastrukturális fejlesztésekre. 
Mintegy 80 kínai nagyvárost kötnek össze 30.000 km hosszúságban kiépülő új vasútvonalakkal, hogy a szállítmányok rácsatlakozhassanak a
Nyugat-Kína-Kazahsztán-Nyugat-Oroszország-Fehéroroszország-Lengyelország irányába tartó fővonalra, de Észak-Kelet Kínából is fejlesztik a szállítási
útvonalat Szibéria felé, valamint az új vasútvonalak tengeri csatlakozással elérhetőek lehetnek Japán vagy Dél-Korea irányából is. 
Az áruk teljes útvonalon vagy részben vasúton történő továbbítása Ázsia és Európa között - a földrajzi helytől függően - akár 30-35%-kal is
csökkentheti a szállítási időt. A vasúti szállítás rugalmasabb, a környezetet jobban kímélő (kevesebb fajlagos energia felhasználásával és
kisebb szénmonoxid kibocsátással jár), költségei jobban tervezhetőek a gyakran változó tengeri fuvardíjakhoz képest. A magyar vállalatok
több szállítmányozó cég közreműködésével már 2014 óta tudnak kapcsolódni a Lengyelországon keresztül Nyugat-Európába irányuló fő
szállítási útvonalhoz. A konténereket rendszerint közúton juttatják el a lengyel terminálokra vagy onnan Magyarországra.  
 
2017 januárjában London volt a tizenötödik európai nagyváros, amely élvezhette a közvetlen kínai vasúti forgalom előnyeit. Az áprilisban
Magyarországra érkezett első teljes vonat tehát igencsak illeszkedik a trendbe, bár mindössze 41 konténert hozott, míg egy komplett szerelvény
200 konténer szállítására is alkalmas lehet.  A konténeres irányvonatok gazdaságos közlekedtetése a kínai importon kívül a gazdaságosan
szállítható visszáruk meglététől is függ. 
Már 2014 őszén elindult például a közvetlen vasúti szállítás a kelet-kínai Yiwu és Madrid között, amely útvonal jelenleg a föld leghosszabb,
9977 km-es direkt vasúti összeköttetése.  A konténerekben főleg spanyol olívaolaj utazik visszafelé. A közvetlen magyar-kínai vasúti forgalom
gazdaságos fenntartása tehát a magyar vagy a régiós kínai export fejlődésének is függvénye lesz.
 
A kínaiak ezzel párhuzamosan a tengeri szállítási kapacitások fejlesztésén és a tengeri szállítások tranzitidejének csökkentésén is dolgoznak
Európa és Afrika irányában. Kínai beruházók vesznek részt Sri Lanka, Pakisztán, Bangladesh és Kenya kikötőinek fejlesztésében.
A Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítési tervei kapcsán már sokat olvashattunk a görögországi Pireusz kikötőjének kínai kézbe kerüléséről.
A kínai állami kézben lévő Cosco vállalat, amely egyébként a világ negyedik legnagyobb konténeres szállító cége, valamint a világ második
legjelentősebb kikötő üzemeltetési társasága, 2008-ban vette át a pireuszi kikötő üzemeltetését, majd 2016-ban a részvények 67 %-át is
megvásárolta. Céljuk, hogy Pireusz legyen a legnagyobb kikötő a mediterrán régióban. Bár a bővítési, felújítási munkálatok még korántsem
fejeződtek be, a kikötő forgalma már eddig is a 2008 évinek az ötszörösére emelkedett. 
 
A pireuszi kikötő egyik konténer tárolója
A pireuszi kikötő Belgrád-Budapest irányú vasúti összeköttetésének megvalósításával kapcsolatos bizonytalanságok az uniós vizsgálaton kívül
azzal is összefügghetnek, hogy a kínai tőke további mediterrán kikötők fejlesztésében is részt vesz, amelyek befolyásolhatják a pireuszi kikötő
gazdasági terveit. Egy kínai-olasz konzorcium ugyanis 2018-ban megkezdi a velencei Malamocco kikötő bővítési és mélyítési munkálatait, amellyel
azt nagy konténerhajók fogadására is alkalmassá teszik, továbbá már a genovai és a trieszti kikötőben is van kínai érdekeltség, sőt egyes hírek
szerint kínai cégek a koperi kikötő megvásárlásáról is tárgyalnak. Ezekből a kikötőkből viszont Ausztrián keresztül, javarészt a meglévő szállítási
infrastruktúra igénybevételével tudnák a konténereket Nyugat-Európa irányába továbbítani.

A magyar gazdaság szempontjából rendkívüli fontosságú lenne, hogy az élénkülő kelet-nyugati vasúti forgalom egy része hazánkon is áthaladjon,
illetőleg ezt kiszolgáló logisztikai csomópontok épüljenek ki. Ez biztosítaná a meglévő szállítási és logisztikai infrastruktúra jobb kihasználását és
külföldi tőke bevonásával történő fejlesztését, a kapcsolódó szakmákban pedig a foglalkoztatás bővülését. Emellett nem lebecsülendő költségvetési
hatással lenne, ha a fejlesztések révén több harmadik országból származó uniós import termék vámkezelésére kerülhetne sor Magyarországon
(az uniós import vámok 75%-a az uniós központi költségvetésbe kerül, de a kivetett vám 25%-a a vámkezelést végző országot illeti). 
 
Irodalomjegyzék:
http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2015/10/13/kina_az_uj_selyemuttal_torne_az_elre
http://www.geopolitika.hu/hu/2016/07/08/a-pireuszi-kikoto-geopolitikai-jelentosege-kina-szamara/
http://www.korkep.sk/cikkek/gazdasag/2017/01/06/mar-londonig-er-a-kinai-vasut-szlovakia-ebbol-is-kimarad
http://www.origo.hu/gazdasag/20170209-velence-fele-is-epiti-kina-az-uj-tengeri-selyemutat.html
 

2017.05.01.

Vissza