A magyar kis- és középvállalatok külgazdasági szerepéről

Társaságunk, a MINATEX Bt. tanácsadóként támogatja a magyar kis- és középvállalatok külpiaci megjelenését. Tanácsadókra, professzionális támogatásra igencsak szüksége van
a szektornak, hiszen a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kormányzati KKV-s stratégiában szereplő adatok szerint ez a vállalati kör rendkívül alulreprezentált a magyar
külkereskedelemben. 2013-ban a magyar export árbevétel kétharmadát - túlnyomó részt külföldi tulajdonban álló -  nagyvállalatok adták. A tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok
csak 23%-kal részesedtek a kivitelből, míg a magyar munkaerő 75%-át foglalkoztató kis- és középvállalkozások mindössze 15%-kal (!).  Ez utóbbi csoport 79%-a is csak a
mérsékelt növekedést felmutató Unió területére szállított, azaz nem rendelkezett export kapcsolatokkal a világgazdaság dinamikusabb növekedést mutató részei irányában.
Elgondolkodtató, hogy egy 2013-ban végzett kérdőíves felmérés szerint a magyar kkv-k  túlnyomó része nem exportált és nem is tervezte piacainak bővítését.

 

Vállakozása tervezi-e, az elkövetkező évben hogy megjelenik az exportpiacon?

(Forrás: Kérdőíves felmérés, 2013)

Az exporttal foglalkozó kis- és középvállalatok esetében is az export csak árbevételük töredékét jelenti, tehát működésük meghatározóan a belföldi piactól függ, annak kiszolgáltatott.

A kivitel aránya a különböző méretkategóriákban
(Forrás: 2011-évi adóbevallások alapján)

 

 

 

 

 

 

 
 

 

Az okok számosak: a vállalatok külpiaci ismerete, kapcsolatrendszere hiányos, kevesek rendelkeznek innovatív termékkel vagy szolgáltatással, kicsi a cégek tőkeereje, 
hiányos a gyakorlatuk az üzleti tervek és költségkimutatások készítésében, továbbá sem a külső környezet, sem a kkv-k vezetési kultúrája nem segíti a hosszútávú
üzleti célok megvalósítását. Ezzel is magyarázható, hogy a 2008-2009. évek válsága a kkv-kat az átlagosnál jobban érintette Magyarországon. Az általuk foglalkoztatottak száma,
vállalatok mérete és versenyképessége is erősen romlott és még 2013-ban sem érte el a válság előtti szintet. 
Nemzetközi összehasonlítások szerint is Magyarországon – a fejlettségi szintünkhöz képest - alacsony a vállalkozási hajlandóság, a kisvállalkozások jelentős része
kényszervállalkozás. Különösen alacsony a vállalkozói hajlam a fiatalok, valamint a természettudományos és műszaki végzettségűek körében, ami szintén a kkv-k kisebb
növekedési potenciálját erősíti. A hiányzó képességek nem pótolhatók egyik pillanatról a másikra. A gazdasági és pénzügyi környezet objektíven meghatározó, a kompetenciák
jelentős részét az iskolarendszerben kellene megszerezzük, de a tanulás – különösen vállalkozók esetében is – folyamatos kellene legyen. A már idézett 2013 évi felmérés szerint
a megkérdezett vállalkozások  vezetőinek több mint fele nem vett részt képzésben az interjút megelőző évben és jelentős részük nem is tervez ilyen részvételt.

 

A vállalkozás működésével, fejlesztésével összefüggő képzésben részt vett-e, illetve tervezi-e?

(Forrás: Kérdőíves felmérés, 2013)

                     I                                  II

I.    Részt vett képzésben az elmúlt évben

II.  Tervezi, hogy a következő évben részt vesz valamilyen képzésen

 

A szervezési- vezetési tudás, a külpiacra lépési, logisztikai és egyéb ismeretek hiánya vagy elavultsága nem csak az exportüzletek létrehozását gátolja, de a megkötött üzletek
hatékony lebonyolításának képességét is rontja. Ez a hatás tovagyűrűzik a gazdaságban: a hatékony export gerjeszti az együttműködő partnerek növekedését is  és példaként
szolgál a sikeresen exportáló vállalkozás környezetében, míg a sikertelen külpiaci próbálkozások fokozzák a gazdasági környezet exporthoz való negatív hozzáállását.
A kormányzat bátor célkitűzésekkel élt a 2014-2020 évekre vonatkozó kkv-stratégiában: az időszak végére - 2013-hoz képest -  reálértékben 20%-kal tervezte növelni a
kkv-k által előállított GDP-t, s az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató kkv-k esetében 28,4%-ról 50% felettire tervezték növelni az export arányát az árbevételben. A tervek arra
az alapfeltevésre épültek, hogy céltudatos exportfejlesztő politikával kiválaszthatóak és célzottan támogathatóak a legnagyobb exportpotenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások.
 
A támogatási politikában kiemelt szerepet kapott a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., amely export-inkubációs programjaiba és magyar közösségi export akcióiba igyekszik
egyre szélesebb körből bevonni gazdálkodókat. Emellett széles körben ismertek a kkv-k tőkeellátottságának növelése érdekében tett lépések, valamint a vállalatok technológiai,
innovációs és informatikai fejlettségi szintjének, külpiaci marketing eszköztárának, menedzsment ismereteinek bővítését segítő pályázati kiírások.
 
Ezek az eszközök azonban a gyakorlatban csak korlátozottan hozzáférhetőek a legkisebbek és a legrászorultabbak részére.
2011 évi adatok szerint a magyar kkv-k átlagosan 3,1 főt foglalkoztatnak, a tulajdonosok a napi üzleti taposómalomban - idő, pénz,
energia hiányában - igen korlátozottan tudnak időt szakítani saját továbbképzésükre.  
 
Nem tudnak megfelelő menedzsment- és pénzügyi kultúrával, nyelvtudással rendelkező munkatársakat sem foglalkoztatni, 
nehezen látják át a kínált támogatások rendszerét, a kínált finanszírozási megoldásokat, s nem is gondolnak üzleti tevékenységük
külső piacokra való kiterjesztésére. A legkisebb vállalati kategóriában kiugróan magas a benyújtott  uniós pályázatok, s az egyszerűbb
banki hitelkérelmek elutasítottsága is. 
 
Társaságunk szerződött tanácsadóként azon kis- és középvállalatoknak kíván segítségére lenni külpiaci ismereteivel, évtizedes gyakorlatával, nyelvismeretével, 
amelyek rendelkeznek külpiacokra alkalmas termékekkel, szolgáltatásokkal, de saját szervezetükből hiányzik a piacra jutást biztosító speciális szaktudás.
 
(Felhasznált forrás: Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 – társadalmi egyeztetésre készített tervezet, Budapest 2013)

 

 

 

2016.09.13.

Vissza